Szent György Magyar Ortodox Egyházközség bemutatása és története
Nyíregyházán a Széchenyi utca Bessenyei tér sarkán egy gyönyörűen felújított eklektikus stílusú épületben működik a Szent György Magyar Ortodox Egyházközség. A felületes járókelők észre se veszik ezt, hiszen nincsenek égbetörő tornyai, színes üvegtáblái, rózsaablakai, csupán a kicsi kupoláján elhelyezett görögkeleti kereszt utal rendeltetésére, mégis a betérőt lenyűgözik egy gazdag ókeresztény hagyományokkal rendelkező egyház művészeti, szellemi, teológiai gyöngyszemei. Kápolnájának misztikus hatásától nehezen szabadulhat bárki, akinek módjában áll megcsodálni az évszázadokkal ezelőtt készült ikonosztáziont, a püspöki trónust, a kegytárgyakat s a kicsiny szentélyt, ahová csak kevesen léphetnek be. Országunkban, városunkban meglehetősen kevés az ortodox vallásúak száma.
Galeckij Szergiosz atya jóvoltából 1943-ban történt a megalakulása. Orosz származású cári tiszt volt, aki a bolsevik hatalomátvétel miatt menekülni kényszerült Magyarországra. Itt szentelték pappá, s Nyíregyházára kerülve kezdte megszervezni az egyházközséget, aminek haláláig a lelkipásztora volt. A mai épületben leltek otthonra, amin látszik, hogy nem templomnak épült. Kéry József tervei alapján készült 1902-ben. Egy zsidó család, a Morgensternek tulajdonát képezte akkor, első tulajdonosa Morgenstern Dezső volt. A két világháború között Molnár Viktor fogorvos birtokolta, de jöttek a deportálások idején, s ez elöl menekülve feleségével együtt – nem hivatalos információk szerint itt az épület pincéjében – öngyilkosok lettek. Hosszú idő telt el addig, míg a teljes épület az egyházközség tulajdonába került, ugyanis kezdetben csak az épület egy részével rendelkeztek. A nyilvántartásunkban talált, Miklósy Imre államtitkárnak címzett levél tanúsága szerint még 1983-ban sem voltak rendezettek a tulajdonviszonyok, hiszen az épület egy része ekkor sem volt az ortodox egyház kezében.
Többnyire az itteni bolgár zöldségkereskedők nevéhez fűződik az egyházközség megalakítása, de voltak ruszin eredetűek is. Pontos kimutatás nincs a számukról, de feltehetően pár család lehetett. Ezt abból is sejtjük, hogy a kápolna kisebb volt, mint a mostani. Tudjuk, hogy jómódú kereskedők voltak, akik megpróbálták az egyházat anyagilag is támogatni.
A kápolna berendezései a tokaji ortodox templomból kerültek ide, s lényegesen hozzájárultak az egyházközség gyarapodásához. Az ikonosztáziont Jankovics Miklós egri faszobrász készítette a 18. század végén, de pontos évszámunk nincs róla. A két alapkép a tokaji cári borvásárló bizottság kápolnájából került ide, és a Simon Usakov vezette cári műhelyből való. Mivel cári kötődése is van, ez sajátos jelentőséget ad az itteni értékeknek, ikonoknak. Itt található a magyar ortodox egyházmegye könyvgyűjteményének egy része is. Itt kaptak otthont a hely hiányában Miskolcról, a pesti egyetem újgörög tanszékéről, Tokajból és Gyöngyösről kiszorult kötetek. A gyűjtemények idekerülése, rendezése Úsz István atya nevéhez fűződik. Több szakember is részt vett ebben, például Dr. Kárpáti László, a miskolci Hermann Ottó Múzeum Képzőművészeti Osztályának vezetője, Dr. Nagy Márta, a Debreceni Egyetem docense, aki segített abban, hogy megjelenjen az itteni könyvállomány bibliográfiája.
Az alapító Galeckij Szergiosz atya haláláig, körülbelül 1970-ig tartózkodott Nyíregyházán, majd Pikó Mózes szerzetes kapott kinevezést, de nem élt itt, mert más polgári személy is lakott az épületben, kicsi volt a parókia, ezért Miskolcról látta el a feladatát. Ő utána kapott kinevezést 1985-ben Úsz István atya, aki a magyar ortodox egyház kiemelkedő alakja volt. A tulajdonjogi kérdések még mindig rendezetlenek voltak, így csak két évvel később tudott ideköltözni. Ő kezdett hozzá a parókia felújításához. Közvetlenségével, jóságával, tenniakarásával nagyon sokak szeretetét elnyerte. Ma egy márványtábla őrzi áldott emlékét, amit egyházunk a városvezetés jelenlétében helyett el 2009 decemberében az épület falán. Fiatalon halt meg, 1998-ban. Őt Szabó Géza Efrém szerzetes pap követte, aki szerzeteshez illő szerénységben és egyszerűségben élte az életét a parókián, és precízen látta el feladatát. Elnyerte az egyházközség bizalmát és szeretetét, de 2006-ban kérte nyugdíjazását, ami be is következett. Őt követően kerültem én Nyíregyházára, s azóta látom el az egyházközség vezetését.
Joghatóság szerint a moszkvai patriarkátus fennhatóság alá tartozunk. Az egyházmegye elöljárója, Márk (Golovkov) jegorjevszki érsek. Jelenleg az orosz ortodox egyház legfőbb méltósága Kirill pátriárka. Az orosz egyház vezetése figyelt arra, hogy a magyar ortodox egyház képes legyen megélni saját hagyományait.
Olyan ez az egyházközség, mint egy pici ékkő. Lehet, hogy sokkal értékesebb a gyűrű, de a kő sokkal figyelemfelkeltőbb. Ez az épület egy nagy múltú egyházat mutat meg az érdeklődőknek. Nem azt kell szemlélnünk, hogy mennyire kevesen vagyunk itt, hanem azt, milyen múlttal rendelkező egyház van a hátunk mögött, a maga hagyományaival, értékeivel, misztikájával! Ez kell, hogy lendületet adjon ahhoz, hogy ha valami nehézségünk akad, akkor meg tudjuk oldani! Valóban ezt kell érzékeltetni egy papnak, akár én vagyok itt, akár más. Egy gazdag ókeresztény hagyományokkal rendelkező egyházból tudunk egy darabot megmutatni annak, aki belép hozzánk. Kicsiben minden megvan itt is, ami egy hatalmas katedrálisban. Értékes, nem giccses, nem hivalkodó, hanem misztikus. Ez által tudjuk megérinteni az ide látogató embert.
Krank József, az egyházközség parochusa